A mai 21 forintos jövedéki adóemelést követően (ez a 2. lépcsője a január 1-től érvényes 41 forintos jövedéki adóemelésnek) szerdán a gázolaj ára tovább emelkedik, írja a holtankoljak.
Ahogy arról már beszámoltunk, pénteken a magyarországi töltőállomások zöme anyavállalatától megkapta a 21 forintos üzemanyagár-emelésre vonatkozó utasítást, amit ma juttatnak érvényre. A rendelkezésre álló adatok mentén kiszámoltuk, hogy mennyibe kerülhet most átlagosan egy liter benzin a hazai kutakon.
Hiába a két lépcsőben történő jövedéki adóemelés a hazai finomított olajtermékek esetén, Bujdos Eszter, a holtankoljak ügyvezetője alapvetően optimista az üzemanyagárak várható alakulásával kapcsolatban - a szakember az RTL műsorának vendége volt.
Lakossági szempontból jól indul az év az üzemanyagárakat tekintve, írja a holtankoljak: péntektől a gázolaj nagykereskedelmi, azaz beszerzési ára bruttó 10 forinttal csökken, a benzin beszerzési ára a héten nem változik. A kiskereskedelmi árak alakulása azonban jelentősen eltért az elmúlt időszakban a nagykereskedelmi árak változásától, ezért nehéz megmondani, hogy pénteken milyen árakra számíthatunk a benzinkutak totemoszlopain.
A Mol a tavalyi év utolsó napjaiban arról határozott, hogy az idén januárban életbe lépő jövedéki adóemelést két lépcsőben juttatja érvényre benzinkutain - kérdéses volt azonban, hogy vajon csak a Mol benzinkútjain találkozhatnak majd a korábban vártnál alacsonyabb árakkal az autósok január közepéig, vagy a piacvesztéstől tartva a többi üzemeltető is követi árazásában a magyar olajtársaságot? Most megkaptuk a választ.
Két részletben érvényesíti a jövedéki adó literenként 41 forintos emelését az üzemanyagárakban a Mol – jelentette be a cég. A független benzinkutasok képviselője az ATV Híradójának azt mondta, hogy ők is igyekeznek követni a piacvezető cég lépését, míg a Holtankoljak.hu ügyvezetője arról beszélt, miért volt szükség két részre bontani az áremelést.
Mint ismert, a Mol két lépcsőben fogja a lakossági árakban érvényre juttatni a januári jövedéki adóemelést - adódik a kérdés, hogy vajon csak a Mol benzinkútjain lesz a korábban vártnál olcsóbb a tankolás január közepéig, vagy a piacvesztéstől tartva a többi üzemeltető is követi árazásában a magyar olajtársaságot?
A januárban életbe lépő jövedéki adóemelést két lépcsőben tervezi érvényre juttatni benzinkutain a Mol, az első emelésre január elsején, a másodikra pedig majd január 15-én lehet számítani, először 20, majd 21 forinttal – mondta el az Indexnek Orosz András, a Mol magyarországi kiskereskedelmi igazgatója. A friss bejelentés értelmében az adótehernek egy részét a Mol magára vállalja ideiglenesen, a cég ugyanis befizeti az államkasszába a megemelt jövedéki adót már január 1-től, de közben nem emeli meg a várt mértékben az üzemanyagok fogyasztói árait a hónap közepéig, ezzel tehát az olajcég ideiglenesen enyhíti a lakosság adóemelésből fakadó terheit. De hogyan is jutottunk idáig, miért ekkora adóemelés fog történni januárban? Ezt követően drága lesz a hazai benzin?
Szerdán tovább csökken a benzin és a gázolaj ára is a hazai kutakon - írja a holtankoljak.hu. Már mindkét hazai finomított olajtermék esetében bőven a lélektanilag fontos 600 forintos literenkénti ár alatt járunk, januárban azonban ez könnyen megváltozhat a jövedéki adóemelés hatására.
Akkorát gyengült a forint az euróval szemben az elmúlt években, hogy a hazai üzemanyagokra meghatározott jövedéki adóterhek mértéke az EU-s minimumszint alá csökkent. A kötelezettségszegési eljárás elkerülése érdekében tehát szükség volt az adó növelésére, a kormány azonban jelentősen "túlbiztosítva" magát, egészen a 420 forintos euró-árfolyamig elegendő jövedéki adót határozott meg, ami január elsejétől élesedik. Ennek hatására vélhetően messze a legmagasabb benzin-és dízelárakkal találkozhatnak majd a magyar autósok a régióban - de mégis milyen logika állhat a kormány döntése mögött? Többek között erre keressük a választ elemzésünkben.
Egy európai uniós szabály miatt januártól jövedékiadó-emelés lesz a hazai benzinre és a gázolajra, ezzel az a cél, hogy megússzuk a már évek óta levegőben lógó kötelezettségszegési eljárást. A nyáron bejelentett adóemeléssel azonban a kormány kicsit túlbiztosította magát és az adómérték egészen 420 forintos euróáárfolyamig elegendő, így korábban voltak olyan feltételezések, hogy végül alacsonyabb díjszabást vezetnek be - de nem így lett.
A mögöttünk álló hetekben nagyot zuhant a benzin és a dízel ára a hazai benzinkutakon, szeptember végéhez képest már több, mint 10 százalékos az áresés mértéke. De pontosan milyen tényezők állnak a jelenlegi dinamika mögött, és hol állunk a régiós üzemanyagár-rangsoban? Ami pedig talán a legfontosabb: hogyan alakulhat jövőre a benzin ára?
Az idei második negyedévben kissé visszaesett a dohányforgalom volumene, vagyis kevesebb ilyen terméket vettek a magyarok. Ugyanakkor még így is sokkal többet költöttünk cigarettára, dohányra és azok helyettesítő termékeire, mivel a termékek drágulása jobban megnyomta a számlát, mint amennyit a kevesebb vásárlással megspóroltunk. 2023 első felében a lassulás egyértelmű, de ettől függetlenül egy gigantikus méretű piacról beszélünk: annyi pénzt költünk dohánytermékekre egy év alatt, amelyből majdnem 10 Puskás stadiont fel lehetne húzni, kijönne belőle 1,5 Vodafone, de a dohányosok talán még a Ferihegyi repteret is megvehetnék, ha összedobnák ezt a pénzt.
2024. január elejétől egy európai uniós szabály miatt jelentősen megemeli a hazai üzemanyagok jövedéki adóját a kormány, ezzel az a cél, hogy megússzuk a már évek óta levegőben lógó kötelezettségszegési eljárást. Többek között a forint gyengülésének következtében valóban sokáig az uniós szintnél alacsonyabb volt hazánkban ez az adónem, a júniusban bejelentett emeléssel azonban jócskán túlbiztosította magát a kormány, a 2024-re meghatározott adómérték ugyanis egészen a 420 forintos euróárfolyamig elegendő. Június óta viszont alaposan megváltozott a széljárás az üzemanyagpiacon, számos nemzetközi és magyarspecifikus tényező miatt valósággal az egekbe szöktek az üzemanyagárak Magyarországon, az infláció letörését megcélzó kormányt pedig, érthető módon, most nagyon élénken foglalkoztatja az üzemanyagpiac helyzete. Ezt a két tényezőt összerakva elképzelhetőnek tartjuk, hogy változtatni fognak a jövedéki adó nyár elején bejelentett mértékén − de pontosan mit jelent ez, hogyan alakulhat a benzinár januártól? Megéri majd a román kutakra járni tankolni? Ezeknek a kérdéseknek járunk most utána.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében a napelemes áramtermelés elszámolásának 2024-es változásairól volt szó. Az ezzel kapcsolatos friss bejelentés hidegzuhanyként érte mind a napelem-tulajdonosokat, mind a telepítőket. Tényleg olyan nagy baj, ha éves helyett havi elszámolás jön jövőre? Vendégünk Weinhardt Attila, a Portfolio energiapiaci elemzője. A második részben arról lesz szó, hogy drasztikusan megemelkednek a magyar fuvarozók terhei, részben az e-útdíj drágulása, részben pedig a jövedéki adó 2024-es emelése miatt. Ezek a költségek pedig meg fognak jelenni mind a termékek, mind pedig a szolgáltatások árában. Erről Dittel Gábort, Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary ügyvezető főtitkárát kérdezzük.
Az októberi és a jövő januári jelentős emeléssel „a magyar útdíj Európa éllovasai közé kerül”, és az elszálló gázolajárral megfejelve oda vezet, hogy „felgyorsul a belföldön tevékenykedő magyar vállalkozások piacvesztése, fokozódik a magyar közúti fuvarozók kiszorulása a hazai és a nemzetközi piacról, miközben erősödik a külföldi, elsősorban harmadik országos cégek jelenléte” – állapította meg csütörtöki aggódó közleményében a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete. Éppen emiatt szakmai egyeztetést kezdeményeznek a kormánnyal „az útdíjrendszer és a jövedékiadó szabályok felülvizsgálatáról annak érdekében, hogy növekvő pályán maradjon a magyar logisztikai ágazat, s megvalósuljanak a kormány inflációs célkitűzései”.
Bejelentették, hogy mikor hol tartózkodik majd.
Kulcsfontosságú adatok záporoznak a napokban.
Érdemes volt Musknak elutazni Kínába.
Kimondta Ankara, hogy támogatják Mark Rutte-jelölését.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
